Közel a felét már lekötötte az állam infrastrukturális fejlesztésekre: például autópálya-építésekre. Az NFT I. még döntően pontszerű projekteket finanszírozott, és nem inspirálta az EU által amúgy elvárt komplex és integrált pályázatokat. Ennek azonban vége. Mostantól a lisszaboni alapelvek szerint kell integráltan fejleszteni. Az önkormányzatok együttműködése elengedhetetlen a kistérségi igények közös kidolgozása, előkészítése és a megvalósításuk során. Az Európai Unió is erre próbálja sarkallni a pályázókat, hiszen jelenleg még általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok, a helyi vállalkozók és a civil szektor összefogása helyett még mindig egyéni ügyekben, feladatokban gondolkodik a pályázók döntő többsége, amely ma már érdektelen Brüsszel számára. A pályázati kiírások és a regionális elképzelések is egy irányba mutatnak: egységes képet kell alkossunk magunkról, a pénzek megszerzéséhez pedig a legapróbb részletekig összehangolt fejlesztési elképzeléseket kell lerakni az asztalra. Egy önkormányzat egy lehetséges pályázat esetén komoly tervdokumentációkkal indulhat, tehát komoly pénzbefektetéseket kell eszközölnie a bizonytalan nyerés érdekében. A hosszú előkészítő munka akkor vezethet eredményre, ha komplex projektekben gondolkozik az önkormányzat. Egy helyi példával illusztrálva, ha az önkormányzat művelődési ház felújítására, építésére pályázik, célszerű nem csak az alap funkció ellátását kielégítő terveket készíteni, hanem a lakosság igényeinek megfelelően az épületen belül helyiségeket lehet kialakítani, ahol aztán tanfolyamokat lehet tartani vagy vállalkozói továbbképzéseket, a kézműves kereskedőknek pedig műhelyet és boltot tudnak biztosítani a közelben, így már jóval nagyobb esély van a támogatás elnyerésére.