Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s „ingyenpénz”, mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.

 

Szaporodnak a figyelmeztető jelek

„A 2014-2020-as időszakban, a hét év során fokozatosan növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya a pénzügyi eszközök (pl. hitelalapok, kockázati tőkealapok) tervezetten megerősített alkalmazásával összhangban. Tovább működnek a már felállt kedvező eredményeket hozó rendszerek, de az intézményrendszert és a végső címzetteket felkészítjük a pénzügyi eszközök kiterjedtebb használatára, igénybevételére.” – Többek között ezt a határozott üzenetű mondatot tartalmazza az a Partnerségi Megállapodás, amelyet a magyar kormány és az Európai Bizottság szeptemberben írt alá és amely az egész 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus megalapozó dokumentuma.

Vannak azonban más figyelmeztető jelek is arra, hogy új szemléletet kell kialakítania a pályázásra készülő kis és középvállalkozásoknak (kkv-k). Így például az említett dokumentum az alábbiakat is tartalmazza:

     „A 2007-2013 tervezési ciklusban Magyarország a tagállamok körében elsők között vezette be és alkalmazta a pénzügyi eszközöket (financial engineering instruments). Ezek a konstrukciók a versenyképességet és az innovációt, illetve a régiós gazdaságfejlesztést segítik. Ide sorolandók az előbb említett JEREMIE pénzügyi programjai (hitel, kockázati tőke, garancia) valamint a Regionális Tőkebefektetési Alap kockázati tőkeprogramja (Széchenyi Tőkebefektetési Alap néven meghirdetve 2011-ben). A Magyar Kormány stratégiai jelentőségűnek tartja, hogy ezek a pénzügyi programok – szükség szerint módosított formában – a 2014-2020-as tervezési időszakban is folytatódjanak.”

     „A KKV-k támogatásának fő eszköze a pénzügyi eszközök, miközben vissza nem térítendő támogatásokat koncentráltan és bizonyos KKV és piaci szegmensekre fókuszáltan lehet majd nyújtani. Továbbá, a kombinált termékek előnyt élveznek majd, a 2007-2013-as tapasztalatokat is felhasználva.”

     „A visszatérítendő, a vissza nem térítendő és a kombinált termékek alkalmazásának szabályai az operatív programokban kerülnek kidolgozásra és a projekt kiválasztás során érvényesíthetők.”

     „A KKV-k finanszírozását javító legfontosabb intézkedések a Széchenyi Kártya Program folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleinek bevezetése, az ÚSZT többletforrásai és a JEREMIE eljárás szerinti finanszírozása a KKV-k számára, MNB hitelprogramjai (Növekedési Hitel Program; refinanszírozás).”

     „A KKV-k piacra jutását is számos új kezdeményezés szolgálja, többek között a partnerközvetítő intézményrendszer fejlesztése (Eximbank, MEHIB, kereskedőházak, Kárpát Régió Üzleti Hálózat).”

     „Magyarország élen jár a JEREMIE programok területén a kihelyezett források mértékének tekintetében a tagállamok között, ami elsősorban a „vissza nem térítendő plusz pénzügyi eszköz” típusú kombinált termékek népszerűségének köszönhető.”

     „A kkv-k átlagosnál nagyobb kockázatú beruházásait állami segítségnyújtással (kamattámogatás, hitelgarancia, kockázati tőke) ösztönözni kívánó pénzügyi eszközök kevéssé népszerűek a hazai kkv-k körében, ami alól kivételek a vissza nem térítendő támogatással kombinált termékek. A 2008 óta nagyobb volumenben elérhető hitelgarancia és kockázati tőkeforrások, valamint a kamattámogatott mikrohitel konstrukciók forrásainak vonzereje és az ezek iránt jelentkező igények még fokozandók.”

     „Az energiahatékonysági és a megújuló energiák alkalmazására irányuló fejlesztések iránti hatalmas igények a kedvezményes pénzügyi eszközök nagyobb mértékű alkalmazását teszik lehetővé és szükségessé.”

Még mindig vitázunk az eurómilliárdokról…

A magyar kormány a feldolgozóipar területén működő kis- és közepes vállalatoknak (kkv) szeretne vissza nem térítendő támogatást adni, erről igyekszik meggyőzni az Európai Bizottságot – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy múlt heti eseményen. Sőt, Glattfelder Béla azt is hozzátette: az Európai Bizottság határozottan arra az álláspontra helyezkedett, hogy vissza nem térítendő támogatást csak nagyon indokolt esetben lehet adni.

Eközben 8,5 milliárd forintnyi keretösszeggel, hatalmas túljelentkezés mellett már fut egy ilyen új pályázat, egyelőre magyar költségvetési kockázatra és könnyen lehet, hogy a brüsszeli ellenkezés, illetve a magyar büdzsékockázat az oka, hogy az NGM egyelőre vonakodik bejelenteni a pályázati keret megemelését.

Az államtitkár elmondása szerint a fenti vita miatt egyelőre nem kapott zöld jelzést Brüsszelben a legnagyobb magyarországi gazdaságfejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja (GINOP).

… pedig már jó ideje tudjuk Brüsszel álláspontját

Az, hogy még mindig vitázunk a témáról Brüsszellel, azért meglepő, mert egy szeptember eleji konferencián Cséfalvay Zoltán, a fenti Partnerségi Megállapodás volt főtárgyalója elég világosan jelezte, hogy melyek Brüsszel elvárásai a visszatérítendő források témájában. Már akkor jelezte, hogy például a GINOP-ban a 8,8 milliárd eurónyi vissza NEM térítendő keretösszeg mellett 2,3 milliárd eurónyi pénzügyi eszköz áll majd Magyarország rendelkezésére, tehát a pályázati források mintegy negyede. Mivel azonban a pénzügyi eszköz egyik fő jellemzője, hogy a 7 éves keretidő alatt – a menetközbeni visszafizetések miatt – többször is kihelyezhető, így összességében jóval több, mint 2,3 milliárd eurónyi összeg jelentkezik majd a sokféle pályázati kiírásnál.

Zajlik az egyeztetés, de új szemlélet kell

Kíváncsiak voltunk a vissza nem térítendő támogatások témájáról Brüsszellel folytatott vita tartalmára, ezért megkérdeztük az EU-források felhasználásának koordinálásáért felelős Miniszterelnökséget, ahonnan ezt a választ kaptuk:

„A hivatkozott konferencián az NGM a Brüsszellel folytatott tárgyalásokra utalt, amelyek szakmai-technikai részletek kérdéseiben folynak az egyes operatív programok kapcsán, azok brüsszeli jóváhagyatása érdekében. Nem tudunk olyan vitáról, amely a GINOP elfogadását ne tenné lehetővé az idei évben, a nagy nyitott kérdések még a benyújtás előtt rendeződtek a Bizottsággal.

Azt többször jeleztük kormányzati szinten is, hogy az új időszakban új szemléletre kell felkészülni a vállalkozások támogatása kapcsán. A brüsszeli elvárások szerint az elsődleges támogatási forma a pénzügyi eszköz lesz, vissza nem térítendő támogatások nyújtására csak szűk körben, indokolt esetben kerülhet majd sor. Nem hagytuk azonban, hogy a vissza nem térítendő támogatási forma teljesen megszűnjön, és ezt az engedményt a partnerségi megállapodás tárgyalása során sikerült bebetonoznunk a Bizottsággal is.”

Mi a céljuk a pénzügyi eszközöknek?

A fentiekből elég világosan látszik, hogy Brüsszel határozottan kiáll a visszatérítendő források, azaz különféle pénzügyi eszközök alkalmazása mellett. Ennek több fontos célját is megkülönböztethetjük, így például:

– A pénzügyi közvetítő rendszer által jelenleg nem finanszírozott, de növekedésre, fejlődésre képes kkv-k forráshoz jutásának elősegítése.
– A már finanszírozható vállalkozások forrásainak bővítése azokban az esetekben, amikor a fejlesztés, bővülés üzletileg indokolt, de piaci pénzügyi közvetítők nem elég motiváltak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott finanszírozás további növelésében.
– Hozzájárulás a kkv-k finanszírozásában piaci kudarcok vagy elégtelenségek orvoslásához új szolgáltatások, termékek fejlesztésével is.
– A hazai tőkepiac fejlesztése.

Az állam már készül(t)

Amennyiben jobban belegondolunk abba, hogy pénzügyi téren mi is a legtöbb kkv gondja (finanszírozás, önerő hiány) és abba, hogy az EU a pénzügyi eszközök elterjesztését „nyomja” a fenti célok elérése érdekében, akkor tisztábbá válik a kép, hogy mi miért is történt az elmúlt évek magyarországi pénzügyi híráramlásában:

     – az MFB már bejelentett módon pénzügyi szolgáltatási központtá fejlődik (kedvezményes hitelek, stb.)
  – az MNB Növekedési Hitelprogramja és a KAVOSZ Széchenyi Kártya programja az EU-támogatások kiegészítő finanszírozását szolgálja (előbbi fixen meghatározott, utóbbi jelentős állami kamattámogatás mellett adódó kamatláb alapján)
  – a Garantiqa garanciavállalási keretét jelentősen megemelték a kockázati tőkealapok forrásallokációja több hullámban megtörtént.

Mi a tartalma a pénzügyi eszközöknek?

Négy főbb csatornáját különböztethetjük meg a részben pályázatokhoz, részben egyéb finanszírozási igényhez kapcsolódó pénzügyi eszközöknek:

1.) Refinanszírozás:

Hitel: Olcsó finanszírozási források biztosítása mikro- kis- és középvállalkozások indításához és továbbfejlődéséhez, alapvetően a pénzügyi közvetítőknek nyújtott refinanszírozási forrás rendelkezésre bocsátásával.

2.) Garanciák, viszontgaranciák:

Hitelgarancia: Közvetlen, kedvező feltételű garancia (kezesség) vállalás kkv hitelekhez, annak érdekében, hogy a megfelelő fedezet hiánya ne jelentsen akadályt az életképes vállalkozások forráshoz jutásánál.
Viszontgarancia: segítségével kockázatmegosztás a garancianyújtással foglalkozó szervezetekkel, annak érdekében, hogy még több kkv hitelhez tudjanak kedvező feltételű garanciát (készfizető kezességet) nyújtani.

3.) Tőkebefektetések:

Kockázati Tőke: Piaci Kockázati tőkealapok felállítása, magánbefektetői (profitorientált) szemlélettel, a korai és növekedési életszakaszban lévő kkv-kba történő tőkebefektetések ösztönzése érdekében.
Célzott tőkealapok: Állami tőkebefektetési alap létrehozása annak érdekében, hogy az életképes kkv-k beruházásaihoz tőkebefektetés útján biztosítson forrást és javítsa hitelképességüket.

4.) A hitel- és garancia ügyletekhez szükség esetén kamat- és garanciadíj támogatás kapcsolódhat.

Mindezek alapján mi várható?

Az alábbiakban a GINOP kapcsán azt vázoljuk röviden, hogy a várhatóan legnagyobb népszerűségnek örvendő pályázati kiírásoknál milyen pénzügyi eszközök várhatók:

     – a modern üzleti infrastruktúra megteremtése esetén a kombinált termék (hitel + vissza nem térítendő támogatás + valamilyen garancia), vagy a Hitel (beruházási, forgóeszköz)
     – kapacitásbővítés (eszközbeszerzés, telephelyfejlesztés) esetén jellemző lesz majd a kombinált termék (hitel + vissza nem térítendő támogatás + valamilyen garancia).
    – a GINOP 1.-6. prioritása között felsorolt célok esetén is előfordulhat, hogy a vissza nem térítendő források mellé pénzügyi eszközöket is társítanak majd a pályázatokat kiíró szervek.

Forrás: portfolio.hu