Az Európai Bizottság elfogadta a 2014-2020 közötti uniós pénzek felhasználására tett magyar javaslatot. Indulhatnak a pályázatok.
Az Európai Bizottság partnerségi megállapodott Magyarországgal az uniós strukturális és beruházási alapok – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – növekedést és munkahelyteremtést célzó, 2014 és 2020 közötti felhasználásáról – közölte az EB. A megállapodás elfogadása azért fontos, mert az operatív programokat csak a partnerségi megállapodás elfogadását követően lehet jóváhagyni.
A partnerségi megállapodás, amely meghatározza az európai strukturális és beruházási alapok országos szintű optimális felhasználására vonatkozó stratégiát. A ma elfogadott megállapodás Magyarországnak a 2014 és 2020 közötti időszakra mintegy 21,9 milliárd eurót irányoztak elő az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból a kohéziós politikára, amelyből 49,8 millió eurót az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, 361,8 millió eurót a területi együttműködésre különítettek el. Magyarország emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró, a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatásban részesül.
Az uniós beruházások hozzájárulnak majd a munkanélküliség kezeléséhez és a versenyképesség, illetve a gazdasági növekedés előmozdításához azáltal, hogy mind a városokban, mind a vidéki területeken ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Ezen túlmenően lendületet adnak a vállalkozásoknak, szembeszállnak a társadalmi kirekesztéssel és elősegítik a környezetbarát és erőforrás-hatékony gazdaság kialakítását – olvasható a Bizottság közleményében.
Szeptember elején írják majd alá az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást – mondta pénteken Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek, miután az Európai Bizottság elfogadta a dokumentumot.
A programok struktúrája
A magyar megállapodás összefoglalójából kiderül, hogy a kohéziós politika megvalósítása hét operatív programon keresztül fog zajlani, ami a 2007-2013 közötti időszakban jellemző 15 operatív programhoz képest egyszerűbb programstruktúrát jelent:
- két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (a gazdaságfejlesztési és innovációs, valamint a humánerőforrás-fejlesztési operatív program);
- két, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív program);
- az ESZA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott operatív program (közigazgatási és közszolgáltatási operatív program);
- két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott területi operatív program; az egyik valamennyi kevésbé fejlett, a másik a közép-magyarországi fejlettebb régiókra összpontosít;
Továbbá egy (az EMVA által finanszírozott) vidékfejlesztési program és egy (az ETHA által finanszírozott) halászati program megvalósítása is folyamatban van – derül ki a megállapodás összefoglalójából.
A programok költségvetési juttatása
|
Operatív program |
Európai strukturális és beruházási alap |
Költségvetési juttatás (EUR) |
|
Humánerőforrás-fejlesztési operatív program |
ERFA, ESZA |
2 612 789 000 |
|
Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program |
ERFA, ESZA, IFK |
7 684 204 174 |
|
Közigazgatási és közszolgáltatási operatív program |
ESZA, Kohéziós Alap |
794 773 905 |
|
Környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív program |
ERFA, Kohéziós Alap |
3 217 105 883 |
|
Integrált közlekedésfejlesztési operatív program |
ERFA, Kohéziós Alap |
3 331 808 225 |
|
Területfejlesztési operatív program |
ERFA, ESZA |
3 389 963 001 |
|
Versenyképes Közép-Magyarország operatív program |
ERFA, ESZA |
463 703 439 |
|
Vidékfejlesztési program |
EMVA |
3 455 336 493 |
|
Halászati operatív program |
ETHA |
39 096 293 |
|
Forrás: Európai Bizottság |
Mik azok a partnerségi megállapodások?
Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy 2013. december 22-én hatályba lépett az uniós beruházások következő fordulójára, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új intézkedéscsomag, amely most első alkalommal állapít meg közös szabályokat az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében. Az új szabályok szerint a tagállamoknak az öt európai strukturális és beruházási alapra kiterjedő, beruházási prioritásokat is tartalmazó stratégiai terveket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk.
Ezeket a partnerségi megállapodásokat – a különféle kormányzati szintekkel, az érdekcsoportok képviselőivel, a civil társadalommal, valamint a helyi és regionális képviselőkkel folytatott konzultációkat követően – az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti tárgyalások eredményeképpen készítik el. A partnerségi megállapodások kiindulópontjául a bizottsági szolgálatok által 2012-ben, az egyes tagállamokra vonatkozóan kidolgozott állásfoglalások szolgáltak, amelyek vázolták, hogyan támogathatják az uniós beruházások a régiók és a tagállamok legfontosabb előnyeire és elsődleges növekedésteremtő ágazataira összpontosítva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést.
A jogszabályok értelmében minden tagállamnak a rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül – azaz 2014. április 22-ig – kellett benyújtania partnerségi megállapodását a Bizottságnak. Az EB elsőként Dánia partnerségi megállapodását fogadta el 2014. május 5-én, és eddig összesen 16 állammal írt alá iylen megállapodást.
Forrás: mti.hu